Legelőször gondolatunkkal és akartunkkal igyekszünk testünket teljesen ellazítani.

Ez úgy történik, hogy gondolatunkkal végigfutunk egész testünkön: jobb láb, jobb test fél, jobb kéz és kar, jobb fejrész, tarkó, szemek, száj, áll, fogak, nyelv, bal kar és kéz, bal test fél, bal láb, medenceüreg nemi szervei, végbél, vastag-, vékonybél, gyomor, nyelőcső, máj, lép, vesék, rekeszizom, tüdők, szív.

Eközben igyekszünk feszteleníteni, ellazítani minden testrészünket, s az összes feszültséget, merevségeket a test központjábából, a szívből kioldjuk s elengedjük fölfelé gondolatunk által. Kezdetben némi nehézségek, zavartságok támadhatnak ugyan, azonban gyakorlással hamar megszokjuk e dolgok menetét és az, rövidesen úgyszólván vérünkké válik.

A fesztelenség, a test ellazítása rendkívül fontos, mert eközben pihen a szervezet, erőt gyűjt, és jobban tudja az elhasznált, a káros anyagokat kiküszöbölni. Ha ellenben merevek, feszesek vagyunk, akkor fölöslegesen erőt pazarolunk, s a vér-, és idegáram nem tud oly könnyedén keringeni a testben.

A fesztelenítés alatt jó hosszan kilégzünk akár orron át, akár kezdetben szájon át mintha sóhajtanánk.

Mikor már az ellazítást begyakoroltuk és az könnyen megy , hogy gondolatunkkal végigfussunk testünknek külsején-belsején: akkor végezhetjük a kilégzést úgy is, hogy számolunk félhangosan, vagy halkan, vagy suttogva egy, kettő, három, négy, öt, . . . stb. (anélkül, hogy aközben belélegeznénk, lélegzetet vennénk) és pedig egészen addig, amíg csak tudunk. (Ne erőltessük!)

Idővel elérjük a tetőfokot, mely 108 másodperces kilégzésből áll egy kilégzésre. Azonban magunkat erőltetnünk, kínoznunk sosem szabad.

Fontos az is, hogy a mellkast ne szorítsa se ruházat, sem más egyéb, és hogy ne görnyedjünk össze, hanem mellkasunk domborodott és szabad legyen. A vállakat sem emeljük föl, sem nem merevítjük. E légzést végezhetjük állva, ülve, fekve, térdelve-guggolva stb. Minden 2 órában kellene ezt gyakorolnunk 4-5-ször egymásután, vagy 2 - 3 percig, mivel ez rendbe hozza, fölfrissíti az elcsúszott szerveket; a fölhalmozódott szénsavat, tejsavat, húgysavat stb. és más elhasznált anyagokat segít kiküszöbölni a szervezetből.

Minden egyes kilégzés végén tartsunk szünetet, és ne légezzünk be lehetőleg 10 másodpercig, később 20- 30- 40 másodpercig. Azonban erőltetni ezt nem szabad, mert az károsan hat! Mivel minden különféle helyzet más-más testrészre és idegközpontokra hat, azért később változtathatjuk a testhelyzetet és reggel feltérdelve, délelőtt-délután állva, délben ülve, este hanyatt vagy oldalt fekve végezhetjük. Hason fekve végezni légzésgyakorlatot csak tüdővészeseknek szabad, kik ezt váltakozva végzik hanyattfekvő helyzettel. Rendkívül fontos, ismét hangsúlyozzuk, hogy gondolatunkat ne engedjük elkalandozni, hanem koncentráljuk, összpontosítsuk  a végzett légzésre, és a testrészek ellazítására. Mindezek itt első pillanatra és egyszeri elolvasás után kissé komplikáltaknak tűnhetnek föl a kezdő előtt. Azonban mi jóakarattal buzdítunk mindenkit arra, hogy e csekélységtől nem kell visszariadni, hanem egy kis időbefektetéssel ez rövidesen begyakorolható és akkor erőltetés nélkül végezve ez a buzgó gyakorlónak kimondhatatlan áldásokat fog mindig hozni. E gyakorlat a legjobb vértisztító orvosság, a legjobb soványító és érelmeszesedés elleni szer; egyben fázás ellen jó fűtőanyag. Lámpaláz, idegizgalom, szorongás, fájdalmak, görcsök esetén helyesen végezve pillanatok alatt enyhítően hat.

Dr. Hanish alapján - 128 oldal.
A tartalomból: Tudatos légzés; Yima és Airyama gyakorlatok; Fesztelenítő gyakorlat; A 7 ütemes légzőgyakorlat.
A tudatos légzéssel elősegítjük szellemi munkaképességünket éppúgy, mint testi egészségünket, és legfőképpen az idegerőt, amitől ma inkább, mint valaha, sok siker függ. A mi ideg, és gondolaterőnkkel szemben ma nagyobb követelmények állnak szemben, mint valaha. Ezért gondoskodnunk érdemes azok kifejlesztéséről és tökéletesítéséről. Jobb ...

Mint minden légzésgyakorlat előtt, úgy most is előbb végezzük a fesztelenítő kilégző gyakorlatot.

Székre ülünk úgy, hogy a lábszárak függőlegesen, a combok vízszintesen legyenek, s a talpak egészen a földön nyugodjanak. Ha a szék magassága nem megfelelő, segíthetünk úgy, hogy vagy párnát teszünk a székre, vagy a talpaink alá valami lapos tárgyat. A lábújjhegyek kb. 10-12 cm-re vannak egymástól, a sarkak 5 - 6 cm-re. A székre egészen a támláig hátra ülünk, de nem támaszkodunk neki. Mellünket ...

A légzés legfőbb szabálya, hogy nem szabad erőltetni, itt követik el a legtöbb hibát. Semmi sem oly fontos és szükséges az életben, mint a légzés, semmilyen tudomány, művészet sem oly életbevágóan fontos, mint ez. Csak hosszantartó és óvatos gyakorlásokkal lehet a boldogság e kincses kamrájában előrejutni.

A természet sehol, de legfőként itt nem tűr erőszakot. Az erőltetés feszültséget idéz elő; márpedig a fesztelenség igen-igen fontos kelléke a tudatos légzésgyakorlásnak. Ezért vannak, akik ellenzik ...

Az élet legszükségesebb része a légzés, és mégis talán erre fordítunk a legkevesebb gondot. Ugyan az utóbbi időben e téren egyre jobban kezd érdeklődés támadni, de a gyakorlati eredmény még igen jelentéktelen.

Pedig, ha tudnák az emberek, hogy mi mindent lehet a helyes légzés útján elérni! Helyes légzéssel a betegségek elkerülhetők, önuralomra, önismeretre teszünk szert, melyek segítségével az élet sikereket és boldogságot nyújt számunkra.